A király beszéde

filmajánló, egy kis dadogással fűszerezve

A film megtörtént eseményeket dolgoz fel, de a dráma, katarzis, humor sem hiányzik a történetből. Ezen kívül a történelmi és pszichológiai háttere is megállja a helyét. A szárazabb cím ellenére a történet tele van emberséggel, és érzelemmel, melyet korhű díszletek és jelmezek kísérnek. A történet középpontjában álló 6. Györgyöt Colin Firth-t, az őt dadogása miatt kezelő logopédust Lionel Logue-t pedig Geoffrey Rush alakítja. Többek között e remek szereposztás miatt is nagyon szeretem ezt a filmet. A történet közvetlenül a 2. világháború előtt játszódik, amikor is Angliának egy erőskezű uralkodóra volt szüksége. Sajnos ez a határozott uralkodójelölt dadogási nehézségekkel küzd, ami elég nagy hiányosságnak tekinthető egy leendő királynál, akinek rengeteg beszédet kell mondani rengeteg ember előtt. Mindenkinek ajánlom a filmet, aki szereti Colin Firth-t, vagy érdeklődik Anglia történelme iránt, de nem egy dokumentumfilmre vágyik, hanem inkább egy fordulatos drámára.

A film megnézése előtt is érdekelt már a dadogás, hogy mi áll a hátterében, jellemzően kiknél, és miért alakul ki. De a film hatására kicsit utána olvastam a dolognak, ebből emelnék ki pár érdekességet.

Logopédus szemszögből a dadogás beszédhiba, kommunikációs zavar, az orvosok az idegrendszer hibás működésének tartják, míg a pszichológusok a lelki problémákra vezetik vissza. Engem leginkább az utolsó szemszög érdekel, vagyis, milyen lelki eredete van a dadogásnak.

A dadogásra egyfajta előre feltételezettség jellemző. Kutatások kimutatták, hogy a dadogóknál egy idő után kialakul a dadogástól való szorongás, aminek következtében elkerülhetetlen a dadogás. Felfogható ez önbeteljesítő jóslatnak is.

Többféle elméletet, kezelési módot dolgoztak ki. Az én érdeklődésemet a pszichoanalitikus elmélet és a dadogás összekapcsolása keltette fel. E szerint a dadogás sokféle szükséglet kielégülése helyett alakul ki. A dadogás kezelése pszichoanalitikus módszerrel elég ritka, mert ehhez szükséges a páciens legbelsőbb gondolatainak a feltárása, ami a dadogóknak nehezére esik, mert általában zárkózott emberek.

A dadogást 5 csoportra oszthatjuk:

1. Hadarásos dadogás: amikor a dadogással hadarás is társul, itt jellemzően az utóbbi van túlsúlyban.

2. Dysarthriás dadogás: amelynek hátterében organikus, agyi sérülés áll. Ez lehet születési sérülés, vagy baleset miatt kialakult koponyatrauma.

3. Hisztériás dadogás: nagyon ritka.

4.Traumás dadogás: melyet lelki megrázkódtatás, trauma okoz. Általában azonnal bekövetkezik a dadogás, és gyorsan rögzül.

5. Organikus dadogás: szervi, pl. idegrendszeri leépülés

6. Pszichoanalitikus dadogás: hátterében lelki tényező áll.

A dadogó énképe:

A kutatások eredményeképpen azt mondhatjuk, hogy nem létezik dadogószemélyiség, inkább csak dadogó személyiségvonásokat figyelhetünk meg, amelyek vagy megjelennek, vagy nem. A dadogó emberek általában nem elégedettek önmagukkal, önértékelési problémáik vannak. Inkább introvertáltak, érzelmileg labilisak. Megfigyelhető, hogy a dadogó emberek körében nagyobb az eltérés a reális és az ideális én között, mint a nem dadogóknál.

Nemek közötti eloszlás:

Nem egyenletes kb. 3:1 arányban oszlik el, a férfiak vannak túlsúlyban.

Ennek több oka is lehet:

1. Fizikai: a fiúk gyermekkorban sérülékenyebbek, mint a lányok.

2. Hormonális: a tesztoszteron (amelyből a fiúkban több van) csökkenti a bal agyfélteke aktivitását, itt található a beszédközpont is.

3. Pszichológiai: a fiúktól többet vár el a környezet, annak ellenére, hogy ők később érnek, mint a lányok. Ez erős frusztrációhoz vezethet. A szülők, környezet teljesen máshogy viszonyul egy fiú viselkedéséhez.

Önterápia:

Felnőtt, nem organikus eredetű dadogásban szenvedőknek. Szükséges 3 segédeszköz: tükör, napló, diktafon.

A dadogás „kistestvére”, a hadarás.

A hadarás sok mindenben eltér, de sok mindenben hasonlít a dadogáshoz. A hadarókra általában élénkség, extrovertáltság, szellemesség, széles felfokozott gesztusok jellemzőek. Kutatások kimutatták, hogy a hadarók egy adott időegység alatt, nem mondanak el többet, mint egy nem hadaró, mert hiába mondják ki a szavakat gyorsabban, ha a beszéd közbeni szüneteket rosszul osztják be. Ezzel is összekapcsolódik az, hogy a hadarók általában rosszul osztják be az idejüket. Gyakran elúsznak a dolgaikkal, elkésnek a találkozókról. Nagyon érdekes volt erről olvasni, mert a húgom is nagyon sokszor hadar, és az egyik legjellemzőbb hiányossága, hogy nem tudja beosztani az idejét.

http://www.port.hu/a_kiraly_beszede_the_king_s_speech/pls/w/films.film_page?i_film_id=116080